Mitológia

Istenek

- Feltöltés alatt -

Zeusz: Főisten, az ég és villámok ura. Az istenek és mindenség királya, Kronosz (titán) és Rhea (titanisz) fia, Héra férje. Hesztia, Démétér, Héra, Hádész és Poszeidón testvére. Kronosz egy prófécia miatt lenyelte gyermekeit, de Rhea Zeusz helyett egy követ adott oda; Zeusz később kimetszette testvéreit apja hasából, Kronosz darabjait pedig a Tartarosz mélyére vetette. 

A Félvér Táborban az első kabin az ő gyermekei részére van fenntartva.

Héra: Az istenek királynője, a család, a nők istennője, aki a születést és házasságot védelmezi. Zeusz testvére és felesége. Kronosz és Rhea lánya volt, egyike azoknak, akiket Kronosz lenyelt. Folyamatosan harcolt Zeusz számtalan szeretőjével, s azok férjétől származó gyermekeivel. 

Az övé a kettes kabin. 

Poszeidón: A tengerek istene. Kronosz és Rhea fia, egyike azoknak, akiket a titán lenyelt. Felesége Amphitrité, akit egy delfin mentett ki az Atlanti-óceánból, és levitte Poszeidónhoz, aki feleségül vette. Egyik közös gyermekük Tritón, de Poszeidónnak több házasságon kívüli gyermeke született, azonban nem minden esetben biztos az apa kiléte. Poszeidón teremtette a lovakat, okozza a földrengéseket, hatalma kiterjed a folyókra és tavakra. Nimfáktól született gyermekei a küklopszok. 

Az övé a hármas kabin.

Démétér: A földművelés és termékenység istennője, Kronosz és Rhea lánya, születési sorban a második, második születési sorrendben azonban csak az ötödik. Segítségével hoznak termést a növények és érnek meg a gyümölcsök, és ő tanította az embereket a fölművelés mesterségére. 

Az övé a négyes kabin.

Árész: A háború, értelmetlen vérontás, kegyetlen öldöklés istene. Két tüzet okádó ló vontatta szekérén mindig azonnal a harcoknál termett, gyűlölte a rendet és a békét, a háborúkban állást nem foglalt. Jó barátja volt Erisz, a viszály istennője, aki bármikor addig fokozta a dühöt és haragot, míg ki nem robbant a háború. Testvére Héphaisztosz, akivel ellentétben különösen helyes férfi volt, és bár az előbbi vette feleségül Aphroditét, Árész mint szeretőt tartotta maga mellett a szépség istennőjét. 

Az övé az ötös kabin.

Pallasz Athéné: A bölcsesség, igazság, jog istennője, Athén védőszentje. Zeusz és Métisz (a bölcsesség istennője, Zeusz első feleség) lánya. Egy jóslat miatt, mely szerint a lány hatalmasabb és okosabb lesz, mint maga Zeusz, a főisten lenyelte Métiszt, míg az állapotos volt. Zeusz gyomrában Métisz páncélt és kardot kovácsolt lányának, de ettől Zeusznak annyira megfájdult a feje, hogy Héphaisztosz kalapácsával ütött rá a fejére, mire kipattant onnan Athéné. Mikor meglátta, Zeusz azonnal megszerette Athénét, legkedvesebb gyermeke lett, így a pajzsát, égiszt is nekiadta. Féltestvéréhez, Artemiszhez hasonlóan ő is szüzességet fogadott.

Az övé a hatos kabin.

Apolló: Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére. A ragyogó nap, a művészetek, költészet, jóslás, pestis, gyógyítás és íjászat istene, a csordák és nyájak őrzője. Sokszor a halál isteneként is feltűnik, mivel dögvészt és pestist hozó nyilakat lőtt. 

Övé a hetes kabin.

Artemisz: A vadászat és a Hold szüzességet fogadott istennője, Zeusz és Létó gyermeke, Apolló ikertestvére. Segédkezik a szülésnél, őrzi a nőket, gyermekeket, vadállatokat. A legendák szerint egy teljes nappal testvére előtt született, majd segített anyjának elmenekülni Héra haragja elöl, és megszülni testvérét. 

Övé a nyolcas kabin, amelyben a Vadászai pihennek meg, amennyiben a Táborba látogatnak.

Héphaisztosz: A tűz, és kovácsmesterség istene, sokan a vulkánok isteneként is tisztelték. Árész testvére, Aphrodité férje. Egyedül Héra gyermeke, aki mikor meglátta a gyermek rútságát, lehajította az Olümposzról. Tengerbe esett, ahonnan nimfák mentették ki. Mikor visszament az Olümposzra, összeveszett anyjával, mire Zeusz ismét lehajította a hegyről, minek következtében Héphaisztosz megsántult. Bosszúból az Etna mélyén lévő kovácsműhelyében olyan trónt készített az anyjának, ami fogva ejtette azt, aki beleült. Még az istenek sem tudták kiszabadítani, így Zeusz visszahívta a szenthegyre, de elutasította. Dionüszosz leitatta, majd felcipelte az Olümposzra, de még így is csak Aphrodité szerelmének ígéretével volt hajlandó kiszabadítani Hérát.

Övé a kilences kabin.

Aphrodité: A szerelem és szépség istennője, Zeusz és Dióné lánya, aki a habokból emelkedett ki. Szépsége elvakította az Olümposzt, lába nyomában gyönyörű növények nőttek, amiket ma afrodiziákumként ismerünk. Héphaisztosz felesége, Árész szeretője.

Az övé a tízes kabin.

Hermész: Az istenek hírnöke, a tolvajok és utazók istene, valamint a pásztorok, a kereskedők, az ékesszólás és irodalomé is. Zeusz és Maia nimfa gyermeke. Apolló egyik közeli barátja volt, mivel szerette a költészetet. Az olümposziak a furfangjáról és ravaszságáról ismerték. 

Az övé a tizenegyes kabin.

Dionüszosz: A bor és mámor megtestesítője, értett a mezőgazdasághoz és termékenységet hozott. A görög színjátszás patrónusaként is ismerték. Tigrisek és párducok vontatta szekéren utazott. Zeusz és Szemelé gyermeke. Eredetileg Zeusznak Perszephonétól született gyermeke, azonban Héra végtelenül mérges lett, amiért a férjének még egy gyermeke született, Zagreusz néven. Felbérelte a titánokat, hogy csalják el a csecsemőt, és tépjék szét. De miután három istennő (Démétér, Pallasz Athéné és Rheia) vigyázta a gyermek szívét, azt épen kellett hagyniuk. A széttépett és megfőzött darabok láttál az istenek elképedtek. Zeusz összeillesztette a darabokat, anyja, Rheia segítségével, majd életet lehelt belé. Ám amíg megerősödött, a neki tetsző istennő, Szemelé hasába rejtette Dionüszoszt. Héra azonban megkörnyékezte Szemelét, mire az kérlelni kezdte Zeuszt, hogy mutassa meg neki az igazi alakját. Az azonban a villámcsapás volt, így Szemelé halálra égett. Az elhunyt anya méhéből kimentették Dionüszoszt, és Zeusz combjába varrták be, hogy megerősödhessen. Így Dionüszosz a kétszer megszületett isten.

Övé a tizenkettes kabin.

Hádész: Az Alvilág ura, a holtak istene, Kronosz és Rheia gyermeke, a legifjabb fiútestvér, a harmadik legidősebb a sorban, a második születési rend szerint. Őrzője a föld alatti kincseknek, fel nem tárt bányáknak. Birodalmának kapuját a három Gorgó őrizte, belülről Kerberosz, a három fejű kutya vigyázott a rendre, Kharón, a révész pedig fizetség ellenében átvitte a holt lelkeket a Sztüx folyón. Felesége Perszephoné, az Alvilág királynője, akit a felszínről rabolt el, és kényszerítette, hogy menjen hozzá feleségül. 

Övé az utólag emelt tizenhármas kabin.

Hesztia: A családi tűzhely, házas és a családi élet védőistennője, Rheia és Kronosz legidősebb gyermeke, az első születési sorrend szerint, a második szerint a legifjabb. Az ókori Hellász egyik legtiszteltebb papnője, a legudvariasabb és legszerényebb olümposzi. Olümposzi trónjáról lemondott Dionüszosz javára. Ő őrizte a szent lángot a hegyet, amelyet Prométheusz később ellopott. Miután a tűz lekerült a földre, minden tűzhely az istennő védelme alá került.
Miután nem volt trónja az Olimposzon, utólag kapott kabint a bővítések során.

Egyéb mitológiai alakok

Kheirón: Bölcs kentaur, jártas az építészetben, zenében, gyógyászatban, fémművességben. Kronosz gyermeke. Az általa megélt háromezer év során számtalan hős tanítója és mestere volt, olyanoké, mint a híres Akhilleusz, vagy Aktaión. Kharikló (nimfa) négy gyermeket - három lányt és egy fiút - szült neki. Zeusz az ő tiszteletére emelte az égre a Nyilas csillagképet.
A Félvér Tábor vezetője, a Nagy Házban lakik.

Aktaión: Arisztaiosz és Autonoé gyermeke, Kadmosz unokája, Kheirón tanítványa. Vadász volt, de egyszer megleste Artemiszt, amint egy forrásban fürdőzött, mire az istennő büntetésként szarvassá változtatta, hogy az vadászból vadászott legyen.

[ A  T Ö R T É N E T B E N ]

Aktaiónt az istenek Kheirón kérésére visszaváltoztatták emberré, de büntetésként a Táborban kell segítenie Kheirón munkáját és a hősöket, valamint edzenie őket.

Apep: Az egyiptomi mitológia alakja, a görögöknél az Apóphisz nevet viselte. A sötétség és káosz ura, aki a kígyó, krokodil vagy épp sárkány alakját kapta megtestesítőül a mitológiában. Ré (egyiptomi napisten, Apolló megfelelője) napnyugtakor alászállott az Alvilágba, és megküzdött Apeppel - állítja az ókori egyiptomiak hite. Amennyiben Ré veszített volna, örök sötétség borult volna a világra, de Anhur (vadászat istene, Artemisz megfelelője) Ré segítségére sietett, és ketten együtt minden éjjel legyőzték Apepet. Apep a gonosz erőket képviseli, amik veszélyesek lehetnek a világ egyensúlyára.